Népszerű bejegyzések

A. Meredith Walters: Find You in the Dark – Utánad a sötétbe

By : Vivi♥
Maggie Young maga volt a hétköznapiság. Átlagos barátok, átlagos szülők, átlagos eredmények… hétköznapi élet.
Aztán jött A Fiú. Clayton Reed a múltja elől menekült, démonjaival a nyomában, amik bármikor leteríthetik. Soha nem hitte, hogy esélye lehet a boldogságra.
Aztán jött A Lány. Maggie abban hitt, hogy a szerelmük majd mindent túlél. Clay abban, hogy csak a lány kell, és minden helyrejön zavaros életében. Hogy együtt lesznek, ketten a világ ellen. De a sötétség mindig ott ólálkodik a közelben. Néha az igaz szerelem legnagyobb gátját saját magadban kell keresned.





Most mondhatnám, hogy simán csak rosszkor jött a könyv, ami lehet igaz, nekem most ez mégis kínszenvedés volt. Alig vártam, hogy a végére érjek. Már régen untam ennyire, vagyis inkább taszított egy könyv. 

A fülszöveg alapján egy újabb kikapcsoló YA regényre számítottam, most szükségem lett volna egy ilyenre. Erre mi történik? Csak felidegesített, de nagyon. Igazából az eleje teljesen jól kezdődött, egy új titokzatos fiú a suliban, a csaj szeretné megismerni, vájkálni a múltjában. Ezt is meg is teszi, sok időt töltenek együtt, érzed és a szereplők is érzik a kettejük közötti feszültséget, hiszen sokáig csak barátokként viselkednek egymással. Érzékelhető, hogy valami nem stimmel a fiú múltjával, meg úgy az egész srác elég fura. Aztán megtörik a jég. Megtudjuk mitől vannak a dühkitörései, miért olyan egyik pillanatban és miért más a másikban. Teljesen elfogadható regény lenne, mert nem ilyenek mostanában az ebben a műfajba írt könyvek? De igen, és semmi problémám nem is lett volna, ha egy ponton belül maradunk.

Nekem az már nagyon nem frankó, ha a pasi egyik percben még tök nyugodt és szeret, a másikban pedig elküld a búsba. A főszereplőnk erre mit tesz? Nyel és hazudik önmagának: azt gondolja majd változni fog az, hogy mindig bocsánatot kér a viselkedéséért a pasi, ő meg utána megbocsát, ebből áll az egész kapcsolatuk. Amiket együtt átélnek számomra már nem a romantikus kategória, kétségtelen voltak olyan jelenetek még az első felében, amit én is nagyon aranyosnak találtam, de a többi... Veszekedés, tagadás, szenvedés. Leginkább ez a három dolog maradt meg a könyvből. Most ha csak rágondolok, hogy újra kellene olvasnom, elmegy a kedvem mindentől. Teljes letargiába sodort engem is a sok kínlódás, amit leműveltek. Tényleg, az első kétszáz oldalra azt mondanám átlagos, olvasod, mert érdekel és még kíváncsian is várod, mi fog következni. Na de aztán, mikor a szereplők csak veszekednek, kibékülnek, veszekednek, kibékülnek, az egy kicsit kiborító. A fiú -a betegsége ellenére-, meg a csaj is váltig állítja, hogy az örökkévalóságig szeretik egymást, csak a lány se ismeri fel hamar, hogy ez nem egy egészséges, működő kapcsolat.

Nagyon úgy gondoltam, hogy egy újabb szerethető kisregény, amire majd boldogan gondolok vissza. Hát sajnos nem, sokakat olvastam molyon, akiknek tetszett, nekem mégsem. Pedig szeretem az ilyeneket, csak ez már túl sok volt. Maggie stílusa a könyv elején magával ragadott, gondoltam egy újabb belevaló karakter, hát ez a második felében megváltozott. Clayt inkább tartottam ijesztőnek, mint ideális pasijelöltnek. Sajnáltam, hogy ilyen bajai vannak, mégsem nyert meg magának férfi karakterként. Maggie két barátja Daniel és Rachel pedig felkeltette az érdeklődésem, remélem ha már kiadták az első részt, akkor az ő novelláskötetüket is lefordítják, mert az legalább érdekel, ők egymásra találnak-e. Ha tetszett volna azt mondanám, hogy kegyetlen függővéget kapott, hiszen nem lett happy end. Ám nem igazán zavart sok vizet nálam a vége, inkább boldog voltam, hogy befejeződött. Bár, azért lehet elolvasom a folytatást, ha már az elsőt is elolvastam. Ha valaki szereti a sok szenvedést és ki is bírja, akkor hajrá olvassa el, kíváncsian várom mi lesz a véleménye a könyvről.

Idézetek:

"– Mi van ezekkel a hülye pasikkal? – kérdezte. Rákönyököltem az asztalra, államat a két kezemre támasztva.
– Hát pasik, Rach. Mind idióta."

"– Gyönyörű vagy – mondta lágyan, és arcán felsejlett az a mosoly, amit annyira szeretek. Ellenálltam a kísértésnek, hogy megigazgassam a hajam, mint egy idióta, és inkább fagyosan néztem a szeméve.
– Te viszont jó szarul nézel ki – feleltem nyersen."

"Amikor rákérdeztem, miért kizárólag lepkéket rajzol, gyengéden szájon csókolt.
– Azért mert melletted szabadnak érzem magam – ennyit felelt."


Értékelésem: 5/2,5

Információk a könyvről:
Oldalszám: 408
Kötéstípus: kartonált, kemény táblás védőborítóval
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Find You In The Dark
Fordító: Somogyi Eszter
ISBN: 9789633991206
Termékkód: 6866
Kiadói ár: 2. 771 Ft


Lindsay Faith Rech: Felelsz vagy mersz

By : Vivi♥
Az önjelölt Senki, CG Silverman új suliba kerül, ahol egy csapásra felszállóban találja magát a népszerűségi ranglétrán, hogy végre belőle is válhasson Valaki. Nemtörődöm attitűdje mágnesként vonzza be őt a menő klikkbe, s még mielőtt feltűnne neki, a kalapból előhúzott játéka, a Felelsz vagy mersz ikonikus státuszba emeli őt. Míg lázadó imázsa reflektorfényhez segíti CG-t, egy számára eddig ismeretlen káosz labirintusába is bekergeti. A lány minden újabb hazugságával és merész tettével további ajtók tárulnak fel, amelyek jobb lett volna, ha zárva maradnak. CG katasztrófaszerű csapások sorozatát szabadítja magára. Vajon képes tovább játszani a szerepét? Vagy az egész világ rájön, hogy csaló?




Már a borító, a fülszöveg és a cím együttese felkeltette a kíváncsiságomat. Biztosan ha ránéztek a könyvre, egyből egy tiniregényre asszociáltok, hiszen az is. Ha az igazat akarom mondani, számomra hasonlított a Bajos csajokra. Én személy szerint  imádom azt a filmet, ezért a hasonlósággal semmi problémám nem esett. 

Főszereplőnk új városba érkezik és sikerül neki beilleszkedni az iskola menő klikkjébe. Hogyan éri ezt el? Hazudik, mint a vízfolyás. Biztos mindenkinek megesett már az életében, hogy többre vágyott: népszerűbb szeretett volna lenni, vagy csak pár percnyi ragyogást kívánt. Hát, igen, CG is úgy gondolta egy újrakezdés megváltoztathat mindent, csak sajnos nem a jó irányba. Azt hiszi az, hogy mindenről össze-vissza hazudozik változást hoz, bár nem a legjobbakat.

Ki ne hallott volna már a Felelsz vagy mersz? játékról. A legtöbb ember már játszotta, vagy csak fültanúja volt egy ilyennek, szóval gondolom tudjátok, hogyan zajlik. Az első ottalvós bulin, Alonánál (a "fővezérnél") kitalálja CG a Felelsz vagy mersz továbbfejlesztett változatát, aminél "A szabály az, hogy nincs szabály". Vagyis mindenre kell válaszolni, mindent meg kell tenni, akár rossz vagy jó. Ennek hatására gabalyodik össze, Jordannal, Alona főiskolás testvérével. Emellett regisztrálnak egy csetszobába, ahol pedig a dögös angoltanárukkal találkoznak, aki persze nem tudja kivel beszélget, csak annyit, hogy Fijinek hívják a nőt és 25 éves, ehelyett CG-vel a tanítványával,  aki 10 évvel fiatalabb.
Soroljam még a hazugságokat, amiket elejt? 

 
Külföldi borító
Az elején minden habos-babos, hiszen a csapatból  befogadták őt, isszák a szavait, kivéve egy valakit, Gracet. Vele sok konfliktusa kialakul, ami a végén ki is derül, mi okoz. Emellett a csapat egy másik tagja Sammie közelebb kerül hozzá Gloryval együtt. Mivel Glory nem tartozik ebbe a négyes csoportba (csak régen volt a tagja), ezért a főszereplő és Sammie titkolja, hogy egyáltalán barátkoznak vele. A könyv egészén keresztül hallhatunk Alexről, egy fiúról, aki régen CG legjobb barátja volt, mindent szeretett volna hátrahagyni, így az ő kapcsolatuk is megszakadt, ám hiányzik neki a srác. Ennyi hazugság után feltehetnénk a kérdést, hogy lesz-e valami következménye. Persze, egy idő után a hazudozásokat nem lehet számon tartani, valami a végére biztosan kitudódik. Így történik ez a könyvben is, valaminek nagyobb, másiknak kisebb eredménye lesz. Igazából, ha bővebben írnék róluk, akkor sok mindent elkotyognék, amit nem szeretnék.

Remek kikapcsolódást nyújtott a könyv, igazi délutáni olvasmány. Amikor kiültök a kertbe/erkélyre/akárhová, s csak ki akartok kapcsolni. Nem akartok gondolkodni az adott olvasmányon, csak sodródtok. Az egyetlen negatívumként a főszereplőt tudom felhozni, akit az elején nem igazán tudtam elviselni a sok hazugságával egybevéve (tudjátok az a fajta, amikor legszívesebben elővennéd a péklapátot és picit megpaskolnád), ám a könyv második felében megbékéltem vele. Egy kis szerelem, egy kis barátság és egy csöppnyi mindenféle tiniproblémából, ez a Felelsz vagy mersz. 
Kinek ajánlanám? Akik szerették a Bajos csajokat, esetleg egy könnyed olvasnivalóra vágynak, vagy szimplán szeretik a tiniregényegeket.

Idézetek: 

"Úgy döntöttem, ma kihagyom a buszt, és hazasétálok, hogy eltölthessek egy kis időt az anyatermészetben, az egyetlen nősténnyel, aki képes öt percél tovább a közelemben maradni."

"Oké. Szájat kinyit. Chewbacca bal bokáját beleilleszt."

"Jordan közelebb csusszan az ágyon. Ha teljesen őszinte akarok lenni: eddigi életemben, egészen mostanáig, akkor kerültem ilyen közel valami ennyire finom dologhoz, amikor lesmároltam az Ashton Kutcher-poszteremet négy évvel ezelőtt."


Értékelésem: 5/4


Információk a könyvről:
Eredeti cím: It Started with a Dare
Fordító: Herendi Ráhel
Terjedelem: 352 oldal
Kivitel: táblakötés
ISBN szám: 978-615-5131-26-4
Kiadói ár: 2.160 Ft


Interjú Tóth Pepével

By : Vivi♥
Gondolom, aki bele van bolondulva a Luxen sorozatba tisztában van vele, hogy a borítón Tóth Pepe szerepel, egy magyar származású modell. A rajongóknak kedveskedve (meg persze magamnak is), felkerestem pár kérdéssel és Pepe nagyon szívesen válaszolt rájuk, amit itt is köszönök!

Szia! Először is kérlek, mesélj arról, hogyan telnek mostanában a mindennapjaid, még mindig a foci szerelmese vagy?
Hey Kittens,
Az Oklahoma Energy FC-ben focizom, ez egy profi csapat. Mindennap edzések és hétvégén meccs, szóval elfoglalt vagyok. Emellett továbbra is modellkedem de arra kevesebb időm van szezon közben.

Ugye te külföldön élsz. Nem hiányzik néha Magyarország, vagy esetleg a jövőben tervezel hazalátogatni?
Nagyon hiányzik a család és a barátok és pár kedvenc étel. Még nem tudom, hogy mikor, remélem Karácsonyra haza tudok látogatni.

A magyarsággal kapcsolatban... vannak-e előnyei vagy hátrányai? Szoktál-e  magyar szokásokról, ételekről, egyéb dolgokról beszélgetni?
Sokat beszélek Magyarországról, mindig érdekli az embereket, hogy milyen ország, de nem sokat tudnak róla. Legtöbben azt sem, merre található földrajzilag. Van pár ismerősöm, aki eltöltött pár napot Budapesten és mindenki el van ájulva, hogy milyen gyönyörű. Annak hogy magyar vagyok, előnyei és hátrányai nincsenek itt Amerikában.

Gondolom ennyi munka mellett nem sok szabadidőd van, ha mégis van pár szabad perced/órád mivel töltöd?
Leginkább pihenek,olvasok, sorozatot nézek.

Sok rajongó kíváncsi lenne arra van-e kedvenc könyved, filmed vagy sorozatod?
Kedvenc könyvem nincs, mindig olvasok könyvet, de legalább két hónapig tart mire elolvasok valamit, mert akármilyen izgalmas is, mindig elálmosodom.
Kedvenc film: Django
Sorozat: Dexter, Vikings, Breaking Bad, 24

"Hey, Kitten..." Minden rajongónak ismerős ez a mondat. Erről eszembe jutva, van valamilyen háziállatod?
Nincs egyelőre, de tervezem hogy örökbe fogadok egy kutyát a menhelyről.

Egy korábbi interjúban olvashattuk, hogy még nem olvastad végig a Lux sorozatot, azóta ez már sikerült? Ha igen, hogyan tetszett?
Már elolvastam. :) Általában más típusú könyveket olvasok, de ebben a kategóriában szuper könyv. Nem véletlen imádják ennyien.


Találtál-e bármilyen hasonlóságot közted és Daemon között? Vagy épp ellenkezőleg? Ha igen mik ezek?
Ami hasonlóság, hogy sokszor az emberek, akik nem ismernek távolságtartónak és talán nagyképűnek gondolnak, pedig nagyon közvetlen és jófej vagyok hahahha, de tényleg. :)

Amiben különbözünk, hogy én általában nagyobb bizalommal vagyok az emberekhez, igaz, nincsenek szuper képességeim amiket el kellene titkolnom.

Már hozzászoktál ahhoz, ha például az utcán szembetalálkozol saját magaddal?
Nem mindennapos, de előfordul.
A mai napig sok üzenetet kapok ismerősöktől, hogy valamelyik országban épp engem látott egy hirdetésen.

A körülötted élők, hogyan fogadták/fogadják azt, hogy borítók címlapjain szerepelsz?
A közeli barátok mindig ugratnak vele, sokan pedig elismerően beszélnek róla.

Van-e valamilyen vicces, érdekes történeted a rajongókkal kapcsolatban, akik felismertek téged?
Van sok vicces sztori, egy hónapja például az egyik könyvesboltban kerestem a Lux-ot, hogy ajándékba vigyek valakinek és két lány állt mögöttem. 
Mondja az egyik a barátnőjének: 
- Úristen mennyire imádom a JLA könyveit.
Megfordulok és mondom neki:
- Nekem is az a kedvencem.
Hirtelen nem tudtak megszólalni, aztán azt hitték, hogy ez valami átverés. Aláírtam nekik a könyvet és lőttünk egy szelfit. :D

Ha valamikor  film készülne a Lux sorozatból elvállalnád a szerepet, s mit gondolsz el is tudnád játszani?
Az, hogy film készül az már biztos, de hogy ki lesz a főszereplő azt nem tudják még. Szívesen elmegyek egy castingre, ha engem találnak a legjobbnak a szerepre akkor biztos vagyok benne, hogy el tudom játszani.

Köszönöm a válaszokat! Reméljük a rajongóknak tetszeni fog az interjú, bár azoknak akik lakcímet és telefonszámot kértek nem lesz kielégítő. :D
Köszi az interjút és örülök, hogy egyre többen olvassátok a sorozatot.


Köszönöm, hogy elolvastátok! Ha a jövőben szeretnétek még ilyen interjúkat olvasni íróktól, modellektől, akárkitől csak írjatok és meglátjuk mit tehetek az ügyben. :)



Top 5 idegesítő pasis szokások, jellemzők stb...

By : Vivi♥
Néha nálam is el szokott szakadni az a bizonyos cérna, ha már ezerszer megemlítenek egy dolgot bárhol, akár legyen ez egy könyv. Most éppen nagyon kivesézős kedvemben vagyok, szóval arra gondoltam megírom nektek, hogy engem, éppen ebben a pillanatban mik idegesítenek. Sajnos a legtöbb ilyen miatt szeretünk bele az adott férfi karakterbe, de belegondoltam, hogy miért is mindig ugyanazzal próbálnak minket megvenni az írók? A lányok romantikus alkatúak, én meg hülye, hogy eddig nem tűntek fel ezek a hasonlóságok.

Átható tekintet:
Én is szoktam átható tekintettel... röhögni. Azaz igazi, mindjárt-meghalok-nevetés. De ilyenkor nem vagyok a legszexibb, elvileg nagyon ijesztő, ahogy egy pontra fókuszálva (ami leginkább az illető szeme) nevetek. Mintha a Kill Bill újabb epizódját vetítenék premierplánban. Egye fene, egyszer-kétszer mindenki áthatóan pillanthat rád. Azért egy idő után elgondolkodnék, hogy rendesen áthatódott-e az a pasi.


Gödröcskék:
Azok a fránya gödröcskék... Kétségkívül levesznek a lábamról, már ha nem százszor olvasod őket. Biztos úgy gondolják ha madzaggal húzzák belülről a bőröd az olyan cuki. Jó-jó ellenállhatatlan, de ezt inkább hagyjuk, nem az a bejegyzés. Ettől függetlenül még eléggé idegesít, ha ez a pasi minden megmozdulásában fellelhető. "...amikor elmosolyodott, láthatóvá váltak a gödröcskék az arcán." Hagyjuk má'.


Motor:
Szőke herceg fehér lovon helyett, szőke herceg Harley-n. Mert az olyan macsós. A srác rosszfiú, azé' mer' miért is ne? Fekete cuccokat hord, van bőrdzsekije, meg persze a motor (vagy esetleg egy nagyon menő autó). Ami a mindene, még szépséges beceneveket is kap. Ismerős? Nem? Akkor olvass sok könyvet, megleled őket egy idővel.

Izmos kockahas:
"Izmos kockahas, üres fej..."

Igen, minden fiú olyan mintha most lépett volna le egy magazin címlapjáról, erről semmi kétségem. Légyszíves az összeset irányítsátok hozzám! Persze a tökéletes karakter mindig kockahasú. Meg száz kiló izom tapad rá, a mi miatt is? Ja igen... foci, kosár, amerikai foci, futás. Ha meg nem sportol semmit, akkor szimpla genetika lehet. Mindenki szupermodell génekkel születik, csak valahogy engem kerültek el. Bár kitudja a sok alvástól talán nekem is kockahasam lesz, hiszen az ha kikelek az ágyból napi egy felülés.


Féloldalas mosoly:
Elérkeztünk a kedvencemhez, féloldalas mosoly. 
Féloldalasan elmosolyodott. Féloldalas mosolyra húzódott a szája. Féloldalas mosolya fölött pillantott rám. 
Mert persze minden egyes férfi szereplő képes erre. Az írónők így akarják mostanság a szexiséget megfogalmazni? Nem. Nem lesz ettől valaki rosszfiúsabb, mert ő képes félmosolyra húzni az ajkait.  Komolyan mondom már amikor feltűnt, hogy valaki csak féloldalasan tud mosolyogni elkezdtem számolni is. Nem tudom meddig jutottam, mert már inkább otthagytam, csak felidegesített. Aznap csak féloldalasan mosolyogtam, apa szerint olyan voltam, mint aki éppen vicsorít.

Sokáig gondolkoztam megosszam-e veletek ezt a bejegyzést, mert  egy hirtelen felindulásból született, de egye fene. Ha meg nem is tetszett a bejegyzés a képekért megérte megnézni...




Kody Keplinger: The Duff – A pótkerék

By : Vivi♥
A tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, mint hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai. Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot. Amikor pedig Wesley Duffnak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját.  Ám Bianca élete otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos „ellenségek extrákkal” kapcsolatba. És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja.


Még a magyar megjelenés előtt felfigyeltem a könyvre. Próbálkoztam angolul elolvasni, ám nem igazán sikerült, sok szóval gondban voltam, pedig tudom nem olyan nehéz a nyelvezete, mégsem vagyok még olyan szinten hozzá. Az elejét, a báros jelenetet nem tudom hányszor elkezdtem, hátha sikerül, sajnos annál tovább nem jutottam. Kicsit sajnáltam akkor, s alig vártam, hogy megjelenjen már, bár akkor kérdéses volt,  meg fog-e, még semmi konkrétat nem tudtunk róla. Alig pár hónapja megtörtént a várva várt pillanat, én pedig tűkön ülve vártam, hogy a kezembe vehessem. Aztán végre megszereztem és valahogy elfelejtődött. Sok ideig csak gondolkoztam, kezdjem-e el, valamiért mégsem fűlt hozzá a fogam.

Persze a film hallatán mégis bele akartam kezdeni, kíváncsi voltam mindkettőre, de úgy gondolom előbb mindig érdemes a könyvet elolvasni. Az előzetes alapján nagyjából felépítettem magamban egy képet,  miről is lehet szó. Emellett a sok pozitív molyos értékelés is inkább arra sarkallt, olvassam el. Ma úgyis hamar felkeltem, emiatt el is kezdtem, bár nem sok hasonlóságot fedeztem fel az előzetes alapján a könyv és film között, szóval érdeklődve várom milyen szintet fog megütni az utóbbi. 

Akkor rátérve az előbbire, minden a báros jelenettel kezdődik, ahol Bianca üldögél, mivel két barátnője megint elrángatta őt magával. Wesley pedig az ügyeletes szépfiú leül mellé elmondani neki, hogy ő a Duff a barátnők mellett. Duff = Designated Ugly Fat Friend, vagyis egy baráti társaságban az a tag, akin az embernek a legutoljára megakad a szeme. Ahogy a fülszöveg is írja, ezt nem tolerálja főhősünk ezért ráönti az italát. 
Mivel Biancát a szülei miatt problémák gyötrik, s az exe is visszaérkezik pár napra a városba, ezért felejteni akar és ez nem más karjába sodorja, mint Wesley Rush. Elkezdődik egy érdekes kapcsolat köztük, amit egyikük sem tud megmagyarázni igazán. Először is Wesley szerintem mindenkit megnyerne magának őt nagyon imádtam. A másik pedig a főszereplőnk, sokan a pesszimista hozzáállása miatt nem kedvelik. Engem pedig éppen ez vonzott benne, mert szarkasztikus, amit különösen kedvelek.   


Sokaknál olvastam, hogy komolyabb téma is meghúzódik a háttérben. Nem mondom felmerül, ám  sok komoly hangvétel nem kap helyet. Értem én, azt az állítást, hogy végtére is mindenki Duff, csak nézőpont kérdése, ami tetszett is, csak valahogy többet vártam a könyvtől. Tetszett, élveztem, alig három óra alatt végeztem is vele. Akkor mégis mi hiányzott? Talán csak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Tipikusan olyan helyzet, amikor sokkal többnek hitetik el, mint ami, egy könnyed olvasmány. Az írónő írásmódja is pörgős, érdekes emiatt biztosan más könyvei után is érdeklődni fogok, ha lefordítják magyarul. Ennek ellenére biztosan megnézem a filmet, bár sokak szerint sokkal rosszabb a könyvnél.


A film előzetese:


Értékelésem: 4/5



Denise Jaden: Soha nem elég

By : Vivi♥
Loann mindig is olyan népszerű és csinos akart lenni, mint a nővére, Claire. Amikor Claire volt barátja flörtölni kezd vele, Loann bármire hajlandó lenne, hogy végre ő is különleges lehessen… még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia a nővérét. Azonban minél inkább a részesévé válik Loann a nővére életének, annál inkább tudatára ébred annak, hogy nem minden az, aminek látszik. A tökéletességért folytatott harc, amelyet a nővére vív, felemészti Claire-t, és súlyos árat kell fizetnie érte. Miközben Claire egyre inkább visszahúzódik a családjától és a barátaitól, Loann igyekszik megérteni őt és jóvátenni az elkövetett hibákat. Képes lesz-e vajon Loann rendbe hozni a kapcsolatukat – és a nővérét –, mielőtt túl késő?

Már a Blogturné alatt felfigyeltem a könyvre, s azóta szerettem volna elolvasni. Hiszen még ki nem érezte magát elégtelennek magával szemben? Mindenki életében van egy pont, vessző, ami tetszik, amikor is az eszünkbe ötlik, hogy mi mért nem vagyunk elég jók? Igazából ezért is szerettem volna elkezdeni ezt a könyvet, meg persze most egy picit hanyagolni akartam a disztópiákat, fantasy regényeket és társaikat. Egy élő, kézzelfogható mesére voltam kiéhezve.

Az első dolog,  hogy a fülszöveg teljesen másnak állította be a történetet, mint ami igazából. A második a borító. Szintén megtévesztő, például én teljesen abban a tudatban voltam, hogy szerelmi háromszög lesz, amit rühellek. Az eredeti sokkal jobban illett volna a sztorihoz. Bár ez sem tántorított el attól, el akarjam olvasni. 

Ignore ana when se speaks those cruel worlds into your ears. She is not perfect. she is a walking talking desease who is taking control of you lifeA könyv eleje elég érdekesen kezdődött, nem tudtam tetszik-e, vagy sem. A főszereplő féltékeny a csinos, népszerű, vékony nővérére. Természetesen a testvére barátja az a fiú, aki már régóta tetszik neki. Loann pedig gyakorlatilag láthatatlan. Hát nem így kezdődik a legtöbb könyv, vagy film? Klisék klisék hátán... Már fejben lefolytattam egy egész forgatókönyvet, hogy a nővér egy rossz hárpia, a barát észreveszi főhősünket és minden happy end lesz, mert a lány megkaphatja a boldog befejezést. Így történik? Hát, nem, ám ezt akkor még nem tudtam. Azért szorgalmasan olvastam tovább, és milyen jól tettem! A regény második fele átfordul egy teljesen más irányba. 

Elkezdi feszegetni a komolyabb problémákat, bulímia, családi kapcsolatok, barátok. Le akarom szögezni, nem Loann lesz bulímiás, hanem a nővére, Claire. Kiderül, hogy nem is az a magabiztos lány, ahogy Loann megismerte és egyre csak hazudott arról, mit evett aznap. Először senkinek sem tűnik fel, mi történik vele, a szülők állandóan dolgoztak, jobb esetben az anya otthon volt, ettől függetlenül nem igazán figyelt a lányaira. Komoly problémái voltak, amit már későn vettek észre. Loey pedig egyedül, gyerekként nem tudott sokat segíteni rajta.

She came out here every morning, eager to capture the world and keep it tucked away forever.Van-e benne szerelem? Akad, de nem a szokásos. Marcus nem igazán mondható egy Adonisznak, nincs rajta húsz kiló izom, nincs a tápláléklánc tetején a suliban, ahogy mondani szokás. Akkor mégis, hogyan kezdődhetett minden. Barátság. Esküszöm annyira jó volt egy olyanról olvasni, mikor nem amiatt szeret bele a másikba valaki, mert milyen jól néz ki, mennyire menő. Jó-jó a legtöbb könyves álompasim is egy Nick Bateman, de akkor is. Ettől vált számomra tényleg létezővé. A fiú titokzatos csöppet és alig lehet kiigazodni rajta, ami szintén egy újabb szálat fog szőni, ám azt már nem akarom elspoilerezni. 

Már majdnem elregéltem az egészet, Loann-ről pedig még semmi konkrétat nem írtam. Nem tudom, hogy a fülszövegíró és a borítótervező olvasta-e a könyvet, ha mégis, nem tudták kiragadni a fontos mozzanatokat. Loann úgy van beállítva ezáltal, mintha egy negatív karakter lenne, pedig egyáltalán nem az. Még abban a korban van, amikor keresi saját magát, például nagyon tetszett, hogy fotózott.

Mindenképp érdemes elolvasni, ha komolyabb hangvételű olvasmányra vágyunk, bár nem bővelkedik sok romantikával, inkább csak lagymatagon, mégis megéri időt szánni rá.

Értékelésem: 5/4,5




A. O. Esther: Gombnyomásra 3.

By : Vivi♥
Miután a vadászok megtisztították a mutánsoktól a körzetet, a Hobbs-birtok lakói többnapos ünneplésbe kezdenek. Dylan és Stella szerelme is végre kibontakozhatna, ám az ördög nem alszik… Kommandósok csapnak le közéjük, és elrabolják Stellát, hogy visszavigyék annak, aki „jogos” igényt tart rá… Miközben a csapat a megmentésére siet, a missziójukról sem feledkezhetnek meg, ami Manipura megváltása a zsarnokoktól. Arra viszont senki nem számít, hogy a mutánsok a csillogó városra is rárontanak. Iszonyú vérontás kezdődik, a katonaság tehetetlen... A Hobbs-birtokot eközben pusztító erejű terrorista-támadás éri. Liam és Mia fogságba esnek, és ketrecharcosként kénytelenek küzdeni az életükért. A lány egy régi ismerősével is szembekerül, aki most a halálát kívánja. Fullánk, az egykori ellenálló megvásárolja és magával viszi a halálán lévő Miát, mert azt reméli, vele zsarolhatja majd gyűlölt ellenségét, Talbotot. Russel és Kristen nem kevés kaland árán a felhőkarcolók felett átívelő, égi zarándokútra érkeznek, hogy megkeressék a viking rúnakövet, amely az egyetlen esély az odalent tomboló mutánsok ellen. Vajon képesek-e megfékezni hőseink a vérengzést és a terroristák támadásait? Képesek-e leverni a gyűlöletes manipurai önkényuralmat? És ha igen, képesek lesznek-e még valaha emberségre, szerelemre ennyi lélekölő harc és iszonyat után?


Mikor még el sem kezdtem olvasni a könyvet, már akkor alig vártam, hogy megírhassam róla a bejegyzést. Valahogy már olvasás közben elkezdtem keresgélni a legjobb képeket, hogy visszaadja azt az érzést, amit én éreztem olvasás közben, ami nem ment könnyen. Aztán most itt vagyok, írom a bejegyzést, de alig tudom, hogy mit írjak. Van olyan, mikor egy jó könyvről csak ódákat tudsz zengeni és alig tudod visszafogni magad. Ám van olyan is, amikor ha erőlteted is sehogy sem jut eszedbe semmi azon kívül, hogy imádtad. Na, most én is így vagyok ezzel.

A borítóról szintén nem tudok mást mondani, minthogy gyönyörű, az első kettővel együtt remekül mutat a polcomon. Néha elő is szoktam venni őket megsimizni, érezzék milyen szépek. A piros és kék helyett a zöld szín foglalja el a helyet rajta, amik ha jól tudom az ásványok színeit jelképezik. Ha nem hívják rá fel a figyelmem észre sem veszem, hogy a gerincen lévő arany-ezüst-bronz kombó pedig az érmek színét szimbolizálja.

A könyvbe fülszöveg olvasása nélkül kezdtem bele, nem akartam semmilyen spoilert lelőni magamnak. Igazából nagyon sokáig olvastam, nem amiatt, mert nem tetszett, hanem amiatt hogy tovább tartson még a könyv, ami a maga kb. 600 oldalával elég sokáig ki is tartott. Mondjuk az iskola mellett nem volt időm könyveket hurcolni magammal, inkább az e-book olvasóval járkáltam, azon is jó ha egy könyvet el tudtam olvasni ez idő alatt. Azonban most belehúztam és egyben ledaráltam a hátralévő 300 oldalt.


Igazából a második rész vége nem volt annyira függővéges, inkább csak nagyon kíváncsivá tett, hogyan fog alakulni a továbbiakban a szereplők élete. Szintén rengeteg minden történt ebben a részben is, szerintem ezt a sok mindent nem lehet leírni egyetlen bejegyzésben, de nagyjából megpróbálom. Szóval ugyanott veszi fel a fonalat, ahol a második is véget ért. Mindenki ünnepel, azonban nem tart sokáig, mivel hát a boldogság nem tarthat sokáig, nem igaz?
Stellát elrabolják, én valamiért abban a tudatban voltam, hogy Miát fogják, ne kérdezzétek miért. A sikeres megmentése után megint nem tétlenkedik a csapatunk, ellátogatnak egy kiállításra, ahol az egyik sumér királynő labradoritját keresik, amivel Russel egy gombnyomásra meg tudná változtatni a világukat. Itt veszi kezdetét Mason szerelmi szála is Aliával, aminek nagyon örültem. Már a legelején megmozgatta a fantáziámat a vadász, ám nem igazán kapott nagyobb szerepeket, szerencsére ebben a kötetben már ő is.


Mason, Russel, Fullánk, Liam, Dylan
Másik páros szerelmét is nyomon követhetjük, Kristen és Russel között. Nekik már az előző könyvben szurkoltam, mert már akkor éreztem, hogy nekik is együtt kellesz lenniük. Külön-külön is szerethető karakterek, különösképpen Russel, Kristen pedig a lányok közül egyik kedvencemmé vált. Alián kívül más új karaktert is kaptunk, Fullánkot. Hát észrevette már valaki, hogy ebben a trilógiában csak olyan pasik vannak, akik a 'most-azonnal-kell' kategória? Nem? Pedig ideje lenne akkor... Fullánk valahogy az első pillanattól kezdve szimpatikus volt nekem, annak ellenére is, hogy nem tudtam a jó vagy a rossz oldalon áll, azt pedig, hogy ki ő végleg nem hittem volna. A lényeg, hogy talán ő lett a fiúk közül a kedvenc, bár azért tényleg nem lehet választani. Főleg a Mason-Russel-Fullánk állt össze egy emberré a fejemben, alig sikerült olyan képet találni, amelyikbe nem a másikat képzelem bele.

Amanda, Alia, Mia, Kristen, Stella
Amit észrevettem, hogy ebben a részben Dylan és Stella rendesen átvette a főszereplők címet. Sokat szerepeltek, amit nem is bántam. Ellenben Ria mamát hiányoltam, ő is helyet kapott pár fejezetben, én még ennek ellenére szívesen olvastam volna róla. Amit talán a leginkább hiányoltam, hogy a hiúzkölyökről, Max-ről csak Stellán keresztül tudhattunk meg valamicskét. Mia és Liam között pedig nem változott semmi, még mindig imádják egymást. És akkor feltehetjük a kérdést, a legjobb barátnővel Amandával mi történt azok után, hogy Liam és Dylan az erdőben hagyták őt. Igen... elég ellenszenves karakterré alakította az írónő, Miát is többször megtámadta. A többit a fantáziátokra bízom, amíg el nem olvassátok.

A végét rettentül vártam, rendesen be voltam zsongva attól, hogy hogyan is alakul majd. Ezt is vártam, meg nem is. Nem tudom megfogalmazni rendesen mit érzek most, ám egy újabb trilógiát kell elengednem, aminek a szereplőit megszerettem. Már csak abban reménykedek, Eszter új sorozata is ilyen remek lesz, már alig várom!


Idézetek:

"– A rohadt életbe – sziszegett Russel. – Mi a fasz volt ez?
– Veszettség elleni vakcina
– Minek?
– Szerinted? Így sincs sok eszetek… Mi lesz, ha még meg is vesztek?"

"A szerelem egy fos. Csak meggyötri az embert. Szexelni kell, örülni a jónak, és kész. Tovább kell lépni, új örömöt keresni."

"Hiába sütött a nap hétágra, és hiába volt babakék az ég, sosem lehetett tudni, melyik pillanatban történik valami, amitől igencsak gyorsan beborulhat."

Értékelésem: 5/5


- Copyright © Vivi könyves blogja - Date A Live - Powered by Blogger - Designed by Johanes Djogan -